Nagyon sok dolog történt a kis életemben az elmúlt hetekben, sok minden körvonalazódik, de még a kérdések sokasága röpköd a fejemben. Közben azért nagyon jó dolgok is történtek, miszerint újabb műhelyem kerekedett, immáron -bízom benne- a végleges.
Eddig egy kis lyukban dolgoztam apró világító ablakkal, amitől délutánra már a szeme is kifolyt. Főleg télen, amikor amúgy is kevés a napos órák száma.
Most megörököltem Bori lányom szép és két nagy ablakkal bíró szobáját, ugyanis Apa készített neki a tetőtérben egy szép és lakájos kis kuckót.
Azt hiszem ez az a csere, amivel mindenki elégedett.
Szeretek az új szobámban dolgozni. De még lazulni sem lenne az utolsó.
A falak még "néhány" családi képre várnak. Ez olcsóbb, mint a 10 éves festést javítani :).
Szeretem a szobámat.
